A lézeres -asszisztált esztergálás (LAT) jelenleg a lézeres-megmunkálás (LAM) egyik legszélesebb körben kutatott formája. Az eljárás jellemzően egy lézerfej és egy esztergaszerszám integrálását foglalja magában úgy, hogy a lézersugár besugározza a munkadarab forgó felületét a forgácsolószerszám útja előtt (ahogy az 1. ábrán látható). Alapmechanizmusa a lézerteljesítmény és a pontátmérő szabályozásában rejlik, hogy a felmelegített réteg hőmérsékletét az anyag képlékeny átmeneti zónáján belülre emelje. Tanulmányok kimutatták, hogy kerámia anyagok -például szilícium-nitrid- esetében, amikor a hevítési hőmérséklet meghaladja az üveges fázis lágyulási pontját, az anyageltávolító mechanizmus a rideg törésről a műanyag vágásra vált, ezáltal megakadályozza a felületi mikrorepedések kialakulását. Ezenkívül a nikkel{9}alapú ötvözetek esetében a lézeres hevítés mérsékelheti az anyag munka{10}}keményedését. Megfelelő folyamatparaméterek mellett a forgácsolóerők jelentősen csökkenthetők, és a szerszám élettartama meghosszabbítható. A folyamatszabályozás elsődleges kihívása a hőhatás{13}}mélységének kezelése; elengedhetetlen annak biztosítása, hogy a hő kizárólag az eltávolítandó rétegre korlátozódjon, megőrizve ezzel a hordozóanyag integritását és tulajdonságait.
Az esztergálás során alkalmazott folyamatos forgácsolással ellentétben a lézeres{0}}marás egy szakaszos forgácsolási folyamat, amelyet összetettebb kinematika jellemez. A marási művelet során a lézersugár jellemzően egy meghatározott szögben pásztázza a munkadarab felületét a maró előtt (a 2. ábrán látható módon). A lézeres-marás technikai előnye abban rejlik, hogy képes hatékonyan eltávolítani az anyagot összetett sík felületekről és üregekből. Ha nagy -keménységű öntőacélokra vagy titánötvözetekre alkalmazzák, a lézeres hőforrás hatékonyan lágyítja a forgácsképződési zónát, ezáltal mérsékli a marószerszám fogai által tapasztalt ütési terhelést abban a pillanatban, amikor azok érintkeznek a munkadarabbal. Ez az előmelegítő mechanizmus megváltoztatja a forgácsok morfológiáját, és nem folytonos, töredezett forgácsokból folytonos, spirális forgácsokká alakítja őket-, jelezve, hogy az anyag rugalmassága jelentősen megnövekedett. A több-tengelyű egyidejű megmunkálási műveleteknél a lézerfej és a maróorsó közötti szinkronizálási pontosság kritikus tényező a kész alkatrész minőségének meghatározásában. Jelenleg ezt a technológiát összetett alkatrészek -például repülőgép-hajtómű-lapátok-megmunkálására alkalmazzák, azzal az elsődleges céllal, hogy csökkentsék a termelési költségeket az időegységenkénti anyageltávolítási arány növelésével.
A lézer-asszisztált köszörülés (LAG) egyesíti a nagy-energiájú sugárfűtés és a csiszolócsiszolás jellemzőit; kifejezetten nagy keménységű és törékeny anyagok, például szerkezeti kerámiák és optikai üvegek feldolgozására készült. Ez az eljárás lézersugarat használ fel egy lokalizált terület előmelegítésére közvetlenül az őrlési pont előtt, ami hőlágyulást vagy fázisátalakulást idéz elő az anyag felületi rétegében. Ez a művelet hatékonyan csökkenti a csiszolási ellenállást és elnyomja a törékeny forgácsolást. A törékeny anyagok esetében a lézeres melegítés megkönnyíti a "műanyag{5}}rendszerű köszörülést", ezáltal minimalizálja a mikrorepedések okozta sérüléseket mind a felületen, mind a felszín alatt (a 3. ábrán látható módon). Tekintettel arra, hogy magának a csiszolási folyamatnak az anyageltávolítási sebessége viszonylag alacsony, a lézerteljesítmény pontos szabályozása kiemelkedően fontos a túlzott hőkárosodás vagy a felület égésének elkerülése érdekében. Ezenkívül a lézeres rásegítés segít csökkenteni a csiszolókorong kopását és megőrzi a csiszolószemcsék élességét. A félvezető lapkák és precíziós optikai alkatrészek ultraprecíziós megmunkálásánál ez a technika hatékony eszközként szolgál a kiváló minőségű, sérülésektől mentes felületek eléréséhez.
